A végéhez közeledik az utazás a külső/belső vadonban. Annyi nap maradt amit már akaratlanul is számol az ember, apropó, eddig két alkalommal töltöttem a tíz rugós imádni valóan régi Nokia telefonomon, igaz, nem használom semmire. A helyi haverjaim persze mindig próbálnak rábeszélni de mondom nekik,…

Ahogy többször céloztam rá, Iquitos egyben, úgy ahogy van nem éppen egy Disneyland. Nem vételtenül szeretnek az ideutazók szelektálgatni a valóság-szeletkék közt. Tiszta szerencse, hogy állítólag mindenki szembesülni meg elfogadni jön. Csak tudnám mit.Én sokat írok a városban töltött időmről is,…